• Margitszigeti Szabadtéri Színpad
  • Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Keszthely Nyári Játékok
  • Fertőrákosi Barlangszínház
  • Zalai Nyári Színházak - Egervári Várszínház
  • Gyulai Várszínház
  • Kisvárdai Várszínház
  • Pécsi Nyári Színház
  • Diósgyőri Várszínház
  • Szegedi Szabadtéri Játékok
  • Esztergomi Várszínház
  • Shakespeare Fesztivál Gyula
  • Nyári színházak
  • Zsámbéki Színházi Bázis
  • Szent Margit kolostor-romok
  • Meseszínpad -Margitsziget
  • MűvészetMalom - Szentendrei Teátrum
  • Újszegedi Szabadtéri Színpad
  • Szentendrei Teátrum
  • Kőszegi Várszínház
  • Óbudai Nyár
  • Y.East Fesztivál
Magyarock Dalszínház
spacer
Jókai Mór - Másik Lehel - Medveczky Szabolcs - Vizeli Csaba
A kőszívű ember fiai
A Monostori Erőd és a Magyarock Dalszínház közös bemutatója
spacer
spacer
Szereposztás
Szereplő:Nagy Anikó Mahó Andrea Tar Gabriella Csengeri Attila Tóth Renáta P. Petőcz András Krajnik-Balogh Gábor Szemenyei János Makrai Pál Gerdesits Ferenc Ondrik János Kuczmann Ágnes Bányoczky Nóra Kósa Zsolt Sándor Dávid
Katonai hagyományőrző:Udovecz György

Közreműködik a Magyarock Dalszínház társulata
Katonai hagyományőrzők Udovecz György vezetésével.
Rendező: Vizeli Csaba
Színpadkép: Siklósi József Vizeli Csaba
Jelmeztervező: Balai Zsuzsanna Vizeli Anita
Dalszöveg: Vizeli Csaba
Koreográfus: Bakó Gábor
Színpadi mozgás: Gyöngyösi Tamás
Kaszkadőrszakértő: Gyöngyösi Tamás
Pirotechnikus: Kubovics Attila
Kellék: Szarvassy Csaba Zsolt
Fodrász: Pastorek Katalin
A rendező munkatársa: Kovács Anna
Bemutató:2025. 07. 19. Gyula Várszínház Tószínpad
Előadás ismertető

A történelmi musical a 19. századba, a szabadságharc idejére röpít minket. A mű főszereplői a Baradlay család tagjai. A császárpárti Baradlay Kázmér özvegye, szembeszegülve férje végakaratával, jó magyarnak, boldog embernek szeretné látni a fiait. Hazahívja legidősebb fiát, Ödönt Pétervárról, Richardot és Jenőt Bécsből. Kitört a forradalom. A forradalmár lelkületű Baradlayné biztatására fiai apjuk végakarata ellenére, 1848 ügye mellé állnak. A leggyengébbnek tűnő, fényes pálya előtt álló Jenő a szabadságharc leverése után az életét is feláldozza bátyjaiért. A műben – ahogyan a valós életben is – a hazaszeretet, a testvéri és szülői önfeláldozás és a becsület mellett az árulás, az erkölcstelenség, a bosszú irányítja az embereket és a történelmet egyaránt.